De szeretnék én is falvédõ lenni!

Nők Lapja Cafe
Vályi-Nagy Erika
2005. 10. 28.

Sandokan és a teafõzõ. James Bond és a fakanál. A hûtõ mellett meg Zámbó Jimmy. Kicsit bizarr párosítás, de a végeredmény teljesen egyedülálló. Pittmann Zsófi falvédõi mindenkit egyszerûen levesznek a lábukról.

Pittmann Zsófi

Egyik kedvencem volt az a kék-fehér falvédő, amire gondosan ráhímezték egykor: "Gazdaszonykám ide figyelj!" Gyöngybetűkkel, helyesírási hibával. Ezt a felemás hangulatot idézi vissza a képzőművész Pittmann Zsófi, aki régi álmát valósította meg a konyhai falvédők tervezésével, hímzésével. Immáron harmadik kiállítását nézhetik meg az érdeklődők.

- Miért pont falvédő?

- Nagymamám konyhájában volt egy kép, rajta másfél párocska. Egyszerű kis szöveg alattuk: "Az egyiknek sikerül, másiknak nem." Gyerekként beleszerettem ebbe a falvédőbe, és talán innen számíthatom a falvédős rajongásomat. Ez úgy kezdődött, hogy elkezdtem gyűjteni a különböző hímzett képeket.

Kattints a képre!

- Aztán egy nap úgy döntöttél, magad is nekiállsz „falvédőzni”?

- Alkalmazott grafikusként végeztem. Az első munkahelyemen napi nyolc órában moziplakátokat gyártottam. Másfél évig festettem Bud Spencereket meg Vera Muhina szobrát a Szovjet Filmek Fesztiváljára... aztán odébb álltam. Önálló kisiparos lett belőlem: kitűzőkészítő! Ami azt jelenti, hogy jelvényeket terveztem. Jó időszak volt.
Aztán jött egy szerelem, így hát hagytam csapot-papot, és leköltöztem kedvesemmel egy tanyára. Ásotthalmon laktunk, az Átokházi soron. Jó név, nem?

Kattints a képre!

- És közben a tájat festegetted?

- Na nem. Kenyeret sütöttem, tésztát gyúrtam, lekvárt főztem, meg ilyenek. Szóval beletanultam a női szerepkörbe. Nagyon jó évek voltak, de egyszer mindennek vége... eljött '97, az újrakezdés éve. Szembesülnöm kellett azzal, hogy a grafikus szakmát teljesen eluralta a számítógép, amitől féltem, mint egy mumustól. Úgy tűnt, már senkinek sincs szüksége egy olyan grafikusra, aki a jobb kezével akarja megkeresni a kenyerét.
Gondolkoztam, hogy ugyan mivel is foglalkozhatnék. Véletlenszerűen csöppentem bele az építőiparba. A díszítőfestés hátterében sok minden van. Glettelés, vakolás meg ilyenek... Jó, tudom, nem túl nőies, de néha még falbontást is bevállaltunk...
Aztán jött a fal-védés. Hogy megvalósítsam végre régóta dédelgetett tervemet.. Előszedtem a szekrényből gyűjteményemet, és gondosan áttanulmányoztam. A régi klasszikus piros (vagy kék) falvédőkön operett betétdalok, népdalok, műdalok sorai olvashatók. „Fehér galamb száll a falu felett, viszi az én bánatos lelkemet” és hasonlók. Arra gondoltam, miért ne hímezhetném a falvédőimre a mai kor slágereit.

- Finom kis cinizmus süt át a képeken.

- Míg régen az operettdalokat dúdolta mindenki, ma a rádiókból ömlő slágerek, vagy éppen a reklámszlogenek a menők. És lehet, hogy egyik-másik idegesít, mégis kívülről fújjuk. A falvédőim azt a kort tükrözik, amelyben élünk.

- Nem volt még sértődés a képek láttán?

- Első kiállításomat Bakáts Tibor nyitotta meg ezekkel a szavakkal: „De szeretnék én is falvédő lenni!” Úgy gondolom, aki rendelkezik némi önkritikával, humorérzékkel, szeretni fogja saját magát a képeken. De nem titokban hímezgetek. A kiállításaimra minden egyes falvédő-sztár kap meghívót, és az már saját döntése, hogy megnézi-e hímzett önmagát.

- Nemcsak a falvédőid, a kiállításaid is egyediek. Egyiken Bakáts beszél és Uhrin Benedek énekel, a másikon Fábry Sándor. A legújabb tárlatodon Bíró Ica mondja a megnyitót, és táncos fiúk szórakoztatnak. Külön irodát szerződtetsz, aki a tárlataidat megszervezi?

- Ugyan már! A kiállításokon több év munkája kerül porondra, nem csoda, hogy tele vagyok izgalommal. Mindent megteszek, hogy a megnyitóim emlékezetesek legyenek. Mert az a célom, hogy egyszer csak a falvédőimnek élhessek. Tervezhessek, álmodozhassak, hímezhessek, kiállíthassak, tervezhessek…

/Forrás: www.nlcafe.hu/

A falvédőnő: Pittmann Zsófi

Bíró Icáról eddig úgy tudtuk, alakot megbízhatóbban tud formálni, mint közvéleményt, de kiderült: nem kell bedőlni a látszatnak. Az elmúlt napokban a budapesti Tranzit kávéházban nyílt meg Pittmann Zsófi falvédő-kiállítása, ahol Bíró Ica figyelemre méltó fordulatokkal méltatta eme furcsa, népművészeti szellemidézést. Többek között azt mondta: "Pittmann Zsófi falvédői az otthon melegét továbbörökítő, hagyományőrző magyar konyhakultúra és a magyar feng-shui eszközei lehetnek."
Nevezett falvédők kapcsán nem tud mindenki ilyen lényegre törően fogalmazni, így tehát a közelmúlt - kavargó indák és kúszóvirágok közé hímzett - sztárjai, dalszöveg-töredékei, fontosnak vélt mondatai általában komoly fejtörést okoznak szemlélőjüknek. Az első kérdés mindjárt az: szabad-e nevetni. Mert azt azért mindenki sejti, hogy nem egy botladozó ízlésű művész kollekcióját látja, de, hogy mi a csuda ez a kaján posztnépművészeti ízlésterror, hát az nem mindenki számára egyértelmű. Itt most ki vannak figurázva a szereplők, vagy inkább csak a sajátos megfogalmazás ad egyfajta pikáns hangulatot? A hímzőfonalat öltögeti a művész vagy a nyelvét?
Pittmann Zsófi Pécsett járt középiskolába, s így hétvégenként kötelezően látogatta a régiségektől hemzsegő pécsi vásárokat. Míg mások bagóért beszerezhető műkincsekre vadásztak, ő azokat a néniket kerülgette, akik a komód mélyéről előhalászott, divatjamúlt falvédőket árulták. Azt mondja: megtetszettek neki ezek az édesen primitív munkák. Eleinte persze nevetett rajtuk, még a kollégiumi szobafalra is kiszögezett egyet, amelyre azt hímezte valaki: "Szomszédasszony elmehet, itt pletykálni nem lehet". Mosolygott rajtuk, de mégiscsak megragadta az igyekezet, amellyel egyidejűleg védték a konyhafalat a kifröccsenő bablevestől és a háziak lelkét a goromba világtól. Pátoszba csomagolva beszéltek a hűséges férj erényeiről, a szerelem erejéről, a rendes, szorgalmas háziasszonyról, bánatról, hazafiságról. Idéztek közhelyes bölcsességeket, idéztek a Bibliából, nép- és műdalokból, folklórszövegekből. Pittmann Zsófi gyűjteni kezdte a falvédőket, s úgy középiskolás kora táján gondolkodott el először azon: miért csak a régmúlt házilagos igazságait lehet rájuk hímezni? Vajon hogyan mutatnának a maiak? Például az Edda együttes egyik közismert refrénje: "minden sarkon álltam már, minden lépcsőn ültem már". Elhatározta, hogy Pataky Attilát a fent említett veretes sorral köríti, és elkészíti a kor falvédőjét, ám az elhatározásból akkor még nem lett semmi. Játékos kedvét előbb grafikusként élhette ki, rajzolt könyvillusztrációkat, ő készítette a Pa Dö Dő együttes gyerekrajzokat idéző plakátjait, lemezborítóit. Dolgozott belsőépítészekkel, dekoratőrökkel, festett falra: hangulatképeket éttermekbe, kávézókba, Brueghel-utánzatot egy belga sörözőbe, háttérképeket állandó kiállításokhoz, például a sárospataki Rákóczi-várba és a Magyar Nemzeti Múzeum állandó régészeti kiállításához. Utóbbi helyen húsz-egynéhány festménye látható. Melyik művész mondhatja ezt el magáról...
Négy évvel ezelőtt ismerkedett össze bizonyos Éva nénivel, aki korábban kézimunkaszakkört vezetett, és kitűnően értett a hímzéshez. Az ismeretségből munkakapcsolat lett, Pittmann Zsófi végre valóra váltotta, amit középiskolás korában elhatározott: megtervezte, és Éva néni segítségével életre hímezte különös panoptikumát. Falvédő lett a Piramis együttesből, és a zenekar egyik legismertebb szövegrészletéből: "Őszintén akarok élni, minden utam végig járni", Egry János riporterből, aki azt kérdezi: "Lehet egy kérdéssel több?". Falvédő lett Zoránból, aki fölött ott kacskaringózik egy tőle származó, jól ismert dalszövegrészlet: "Amikor elmentél tőlem, majdnem maghaltam", és James Bondból, aki jellegzetesen tartott pisztolyát jellegzetes mondatra szögezi: "A nevem Bond. James Bond". Falvédőre került Fabulon Ági, Deák Bill Gyula, aki Kőbányán született, Elvis Presley, aki viszont nem ott, Zalatnay Sarolta, aki nem apáca, Bíró Ica, aki egy konyhában fitneszmozdulatokat végez, Zámbó Jimmy, aki énekel, a John Lennon- Yoko Ono páros, de még Kántor, a nyomozókutya is, akinek filmbéli partnere, Madaras József éppen azt mondja: "Hopi föl Tyutyukám".
Pittmann Zsófi falvédői egyre népszerűbbek, mind több helyre hívják kiállítani, munkáira szemet vetett Fábry Sándor is, sőt. Tervezett óriásplakáton megjelenített falvédőt az IKEA áruház születésnapjára ("Az én uram nincsen távol, hazajött az IKEÁ-ból"), és 2004-ben díjat nyert az ARC óriásplakát pályázaton az európai csatlakozásunkról szóló kategóriában. Az első helyezettnek járó kétökölnyi szilikonszívet a magyar falusi konyhába tévedő Romano Prodit ábrázoló falvédőért kapta: ("Térj be hozzánk, drága vendég, tündökölj ránk fényözön").
Egyszer azt kérdezte tőle egy rajztanár, hogyan lehet ilyen gyermeteg rajzokat készíteni szándékosan. Azt mondja: nem egyszerű. Egy normálisan megrajzolt arc fölé papírt kell helyezni, az arcot át kell kopírozni, a műveletet aztán négyszer-ötször meg kell ismételni, hogy az alkotás, a korabeli falvédők naivművészeti színvonalára butuljon. A szöveggel némileg egyszerűbb a helyzet, mert a gondolat sokszor az idő múlásával együtt fakul, módosul, alakul át vicces, kifacsart közhellyé, hogy aztán befészkelje magát az alkotó fejébe, és addig motoszkáljon ott, míg egy mű része nem lesz.
Mindemellett Pittmann Zsófi változatlanul gyűjti, vadássza a korabeli falvédőket, azt mondja, szerencsére ezek nem lettek felkapottak, átlag néhány ezer forintért hozzá lehet jutni egy-egy példányhoz. Az ő gyűjteményében van vagy száz, de nincs köztük két egyforma. Minden hímzőasszony a maga képére formálta a tekergő indákat, békés galambokat, szorgos háziasszonyokat és csizmás, bajszos atyafiakat. Amiképpen ő is a maga képére formálta a közelmúlt sztárjait, a dalszövegeket, a filmekből vett idézeteket, a vicces kordokumentumokat. Amelyekből végül falvédő lesz, vagy ahogy Bíró Ica fogalmazott: cérnapanoptikum. Amelybe szerinte rövidesen rang lesz bekerülni, és akinek ez sikerül, nem azzal fog büszkélkedni, hogy nem most jött le a falvédőről, éppen ellenkezőleg. Annak örül majd, ha végre felkerülhet rá.

Trencsényi Zoltán cikke /www.nol.hu/

Kultúra

Pittmann Zsófi nagyon eltalálta

2008-07-23 16:04 Utolsó módosítás: 2008-07-23 16:11

Feliratkozás a rovat feed-jére
RSS feed
Google
Netvibes
My Yahoo!

Szolid és udvarias fanyalgással fogadta elképzelésemet fotós kollégám, hogy látogassunk el a vásárhelyi Tornyai múzeum nemrégiben megnyílt falvédő kiállítására. Mikor beléptünk a tárlatra kissé erősebb kétkedés látszott arcán, ám az utolsó terembe érve, már hangos kacagással kísérve fényképezett lelkesen. Pittmann Zsófi humora és pontos stílusérzéke könnyed vidámságot csalt a szürke és esős szerdai napunkra.

Szeretek párom édesanyjánál ébredni, hiszen a fürdőszobában szembe a tükörrel, egy szépen, leány korában készítette, hímzett falvédő kíván „Jó reggelt!"-et nekem. És jól esik ez az üdvözlés. Sehol másutt nem látok ma már ilyet, s valahogy sohasem tudtam pontosan hova tegyem ezeket a sokszor helyesírási hibákkal hemzsegő falvédőket magamban. Giccsesen kedves, aprólékos kézimunka, amely sajátos hangulatot tükröz. De talán legnagyobb erénye, hogy életkedv és humort árad a hímzett mondatokból.

Pittmann Zsófia pontosan azt fogta meg ebben a témában, amit én kedvelek benne: a humorát. A képzőművész elképzelte milyen falvédők készülnének ma, ha még divatban lennének. Nézzék meg bátran munkáit: nagyon eltalálta!

© Fotó: Bozsó Márton

/Forrás: www.szeged.hir6.hu/

Pittmann Zsófi kiállítása

2006. 3. 2. – 2006. 4. 7.

Art Factory Gallery (ABB irodaház)

A kiállítás megnyitója március 2-án, csütörtökön 19.30 órakor kerül megrendezésre. Közreműködik: Ezüsthigany.

Pittmann Zsófi textilművész azzal az ironikus fordulattal teszi érdekesebbé a hagyományos falvédőket, hogy a pop kutúra bálványait használja fel falvédőin. Ezáltal kapcsolatot létesít generációk között, igy folytatván a kulturális örökséget. Témái között szerepelnek a modern kor film-és popsztárjai, csak úgy, mint az 1950-es 60-as évek nosztalgikus témái.

/Forrás: www.artportal.hu/

Falra hányt bölcseletek

2008. június 01. | vasárnap

Egyidejűleg védték a konyhafalat a kifröccsenő bablevestől és a háziak lelkét a goromba világtól. Pátoszba csomagolva beszéltek a hűséges férj erényeiről meg a szerelem erejéről. Idéztek közhelyes bölcsességeket, vagy a Bibliából, nép- és műdalokból merítettek ihletet. Érdemes elmerülni a hajdan volt falvédők különös világában, egyszersmind mai követőket és mintákat keresve!

A konyhába száműzött háziasszony tiszta és dolgos. A kereső férj csak a vizet issza, szabadidejét a családdal tölti. A fiatalok szerelmesek és hűségesek. A társ nélküli egyedüllét csupa szenvedés és mélabú. A múlt keserű, a jövő pedig reményteli. A hímzett feliratok tanúsága szerint valami efféle szentimentális világ után ácsingóztak a néhány évtizede még oly divatos falvédők gazdái. Pontosabban: gazdasszonyai. A falvédők többségén ugyanis a női gondolkodásmód jelenik meg, a nő szemszögéből látjuk az életet.
Ahogyan a műfaj magyarországi meghonosodását is a nőknek köszönhetjük. Bár legtöbbször szüleink, nagyszüleink falusi konyhájának faláról turbékoltak le ránk a vászonra öltögetett vadgalambok, a falvédő mégis hamisítatlan világvárosi találmány. Egy bécsi iparművész tervezte meg 1871-ben, s egy divatlapban tette közzé az első falvédőjavaslatokat. Aztán nagyon hamar elterjedt az angoloknál és a német ajkú területeken. Bécsből került a magyar nagyvárosokba, s onnan az értelmiségi nők közvetítésével falura. A tanítónők a XX. század első felében kedvtelve másolták az előnyomtatott falvédőket, s hamarosan a falusi asszonyok esténként nem fontak már, hanem kézimunkakörökön ilyeneket varrtak.
Minden hímzőasszony a maga képére formálta a tekergő indákat, a békés gerlicéket – na és persze elsősorban a csizmás, bajszos atyafiakat! „Kedves férjem, hogyha elmész messzire, jussak én is néha-néha eszedbe.” „Sütni-főzni nem nehéz, ha van hozzá elég pénz.” „Igyál, egyél, de ne henyélj.” Eszerint a falvédők férfiideálja üljön az asszony szoknyája mellett, tegye azt, amit a felesége parancsol, dolgozza le a napi munkáját, majd hozza haza – lehetőleg a kocsmákat messze elkerülve – a teljes keresetét.
És ha mégsem így alakult a családi idill? Legfeljebb új falvédő került a kockás abroszú asztal fölé: „Fényes a sárgaréz kilincs, kár, hogy a babámnak szíve nincs.”
A falvédőszövegek harmóniáról, idilli hangulatról szóltak – s ezzel szöges ellentétben álltak azzal a szürke valósággal és tisztes szegénységgel, ami a lakást egyébként gyakran uralta. Elsősorban a lakás azon részeire kerültek (konyhába, előszobába), ahol a fal, illetve a lakók ruházata fokozottabban ki volt téve a piszkolódásnak. Oszd be a konyhapénzt, kerüld a pletykát, tisztálkodj rendszeresen – ilyen, már-már mosolyogni való életvezetési tanácsok is a falra kerültek egykor, bár a megvalósításukkal egyesek a mai napig hadilábon állnak…
A falvédőkészítők olykor a politizálástól sem riadtak vissza. A vesztett világháború és a trianoni békediktátum utáni keserű életérzés hangjai tökéletesen egybevágtak a falvédőkre jellemző nosztalgiázó, idealista világszemlélettel. A kérdés csak az: hogy esett a bableves 1938-ban „Az Igazság csillaga felragyogott a Magyar égen, mienk lesz még Magyarország úgy, mint volt régen” felirat tövében?

Mert megérdemlem!
Talán kicsit bugyuták, de igencsak hasznosak voltak a falvédőszövegek. Így vélekednek az evészavarokkal, anorexiával, bulímiával foglalkozó lélekgyógyászok is. A nőknek legalábbis jót tett, hogy a helyüket, szerepüket körbebástyázhatták a százszor olvasott konyhai „bölcsességekkel”. Ugye emlékszünk rá? „Ki az urát szereti, jó ebédet főz neki.” Milyen vidáman főzőcskézhetett az a feleség, akinek nem kellett fölös kilói miatt aggódnia, hiszen ilyen eszményi kép lebegett a szemei előtt: „Sürög-forog a menyecske, pirosra sül a pecsenye.”
Nem lett sem elégedettebb, sem okosabb az a nemzedék, amelyik sutba vágta a falvédőket, s helyette mondjuk a tévé reklámjaiból kölcsönzi az ideáljait. A csitrik agyongörcsölik magukat azon, hogy New York napsütésében és London esőjében is tökéletesen álljon a frizurájuk. Depresszió tör rájuk, ha egy fél kilót híznak, ha narancsbőrös a combjuk, ha nem hosszú és igéző a szempillájuk, s ha másra is vágynak, mint hogy az irodai íróasztaluknál nullkalóriás gyümölcsjoghurtot kanalazzanak. „Mert én megérdemlem!” felkiáltással vásárolgatnak trendi cuccokat és csodaszereket, s végül mégis csalódottan néznek a tükörbe.
A boldog békeidőkben a férfiak is tudták, hogy mihez tartsák magukat. Ma a tévében szereplő fiú csodaautóba pattan, halált megvető bátorsággal vesz fel hitelt, hogy „stipi stop” megvehessen minden földi jót. Aztán faképnél hagyja a barátnőjét, s vígan sörözik a haverjaival. A reklám azt harsogja: „Ráérsz még bebábozódni!”
Őrzök a szekrényemben egy régi, kirojtosodott falvédőt, még a nagymamámtól, amire szorgosan azt hímezték: „Nékem olyan ember kell, ki kocsmába nem jár el. Egye otthon vacsoráját, becsülje meg a családját.”
Egyenjogúság ide vagy oda, egy ilyen férjjel sokan kiegyeznénk.

Mesteri giccsek
Olyan giccses, hogy az már művészi! Erre figyeltek fel a szemfüles képzőművészek, s új életet leheltek a műfajba. Aki azt hiszi, hogy manapság nem íródnak falvédőszövegek, az nagyot téved – ezt üzeni a világnak Pittmann Zsófia, aki eredetileg grafikusnak és festőnek tanult. A konyha falára szegezett bölcsességek azonban már diákkorában lebilincselték, s gyűjteni kezdte a hímzett remekeket. Olyannyira eltöprengett a feliratokon, hogy rájött: maga is falvédőkön szeretné világgá kiáltani mondandóját. No, nem operettdallamok szövegét kölcsönözte, mint hajdan, mikor a Csárdáskirálynő betétdalát varrták a fehér textilre imigyen: „Egy a szívem, egy a párom, boldogságom tőle várom.” Pittmann Zsófia a mai slágerek tömegéből mazsolázott – nem is eredménytelenül.
„Amikor elmentél tőlem, majdnem meghaltam” – a Zorán-dal refrénje díszíti az egyik darabot, s bizony magát a gitáros előadót is rábiggyesztette az egyik falvédőre. A másikon Charlie sora betűzhető: „Jég dupla whiskeyvel”. A harmadikat meg Deák Bill Gyula és az ő – gonddal hímzett – mankója foglalja el, s egy örökbecsű részlet: „Kőbányán születtem, ott is nőttem fel.”
A „falvédőnő” – ugyanis így nevezi magát Pittmann Zsófia – gátakat szakított át. A műfaj, úgy tűnik, halhatatlan. Az egyik – ifjak közt népszerű – darab ezt a címet viseli: „Nagyanyám, Zalai Imréné találkozása David Bowie-val.” Újabb és újabb hajdani szövegeket „modernizálnak” a pihent elmék. Ha dédanyánk azt hímezte ki, hogy „Száz szál piros rózsát küldöttem Tenéked”, akkor mostanság az dívik, hogy „Kettőszáz sms-t küldöttem Tenéked”. Valamikor arra figyelmeztettek: „Gazdaaszszony, légy mindig ébren, hogy az ebéd oda ne égjen!” Ennek mai korra aktualizált változata valahogy így szól: „Gazdaasszony, légy mindig ébren, hogy a pizzafutár ne az ágyban érjen.”

Szijjártó Gabriella
Palágyi Edit

/Forrás: www.szabadfold.hu/

Életre hímezve

2009. szeptember 04. | péntek

Mindez nem jött volna létre, ha nincs egy fővárosba szakadt, 29 éves, diplomás mezőzombori ifjú, Maczó Balázs, a kiállítás kurátora, aki már kollégistaként falvédőt rakott szobája falára, s egyszer majd saját falusi házában is lesz helyük. Ha nincs két olyan megszállott gyűjtő, mint a mezőzombori Sisler Sándorné és a tarcali Janzsó Imréné, akik több száz darabot őriznek otthon komódban, ágyneműtartóban. Ha nincs a szombathelyi, ma a fővárosban élő, Tállyán is gyökeret vert Pittmann Zsófia képzőművész, akinek régi álma, hogy poénból, korhoz illő tartalommal „életre hímezze” a hagyományoshoz megszólalásig hasonló „édesen naiv”, kék-piros színű falvédőket.

Hogy miről szólnak a régi falvédők feliratai? Többnyire készítőik életérzéseiről, értékrendjükről. Álmaikról és vágyaikról: családi béke, szerelem, boldogság, bánat, szívhez szóló slágerszövegek, vallási fohászok.
– A közhit úgy tartja, a műfaj népi eredetű – mondja Maczó Balázs. – Pedig feliratos falvédők először az 1870-es évek német polgári szalonjainak falain jelentek meg szobadíszként. Megteremtői olyan iparművészek voltak, mint Jakob Falke, a bécsi Ipar¬mű¬vészeti Múzeum megalapítója, aki a szerinte giccses, tájképeket utánzó gobelineket akarta száműzni az egyszerű száröltéses munkákkal. Az Osztrák–Magyar Monar¬chiában gyökeret vert műfaj nálunk a múlt század elején a polgári szalonok helyett egyre inkább a munkás- és parasztcsaládok lakásainak falán lett honos. A szobákban ágyak, a konyhákban inkább tűzhelyek felett. Az első világháború idején sokan vallási szövegeket is hímeztek a vászonra. A két háború között fontos téma volt a haza sorsa is. Az ’50-es, ’60-as évek városaiban kamrákba, vécékbe száműzték szinte mindenünnen a falvédőt. Majd amikor vidéken megjelentek a kockaházak, stílbútorok, onnan is eltűntek. Ám a falvédőmesének még sincs vége, hála Pittmann Zsófia poénos mai darabjainak. Néhány a repertoárból! Az aerobikozó Bíró Ica fölött: „Szép asszonynak jobb a főztje.” Egri Jánosnál: „Lehet egy kérdéssel több?” A Mátrix című film hősei, habos fürdőkádban, fején koszorúval Ciccio¬lina, „Egy szál harangvirág” Szécsi Pál¬lal – ezek már újabb korunk közszereplői és közhelyei. A vendégkönyvbe nem véletlenül írták: a rendhagyó kiállításon bizony nosztalgiáztak. Vagyis globális kultúra ide vagy oda, a műfaj sorsa még függőben…

Keresztény Gabriella

/Forrás: www.szabadfold.hu./

Pittmann Zsófia kiállításai /forrás: www.elesd.hu /

Önálló kiállítások

2004 Magyar Borok Háza, Budapest
2004 Mammut Bevásárlóközpont, Budapest
2005 Tranzit Art Cafe, Budapest
2005 Platán Könyvtár, Budapest
2006 Sparks Gallery, Budapest
2006 Melkweg, Amsterdam / Hollandia
2007 Művész-kert, Budapest
2008 Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
2008 "Mátyás, a tehetséges" Kesztyűgyár, Budapest
2009 Pertu 8. - Klara Bockayova-val Érsekújvári Művészeti Galéria Nove Zamky, Szlovákia
2009 Pertu 8. - Klara Bockayova-val Mirbach Palota Bratislava. Szlovákia
2006 HOP Gallery, Tallinn / Észtország

Csoportos kiállítások

1984-85 Középeurópai Művésztelep, Tokaj
1989      Nemzetközi Művésztelep, Kaposvár
1990-91 Nemzetközi Művésztelep, Barcs
1993      Yazakademi Genius, Kayaköy, Törökország
1994      I.Heykel Semposiyon, Cesme, Törökország
1997      Nemzetközi Művésztelep, Barcs
1998      II.Heykel Semposiyon, Cesme, Törökország
2000      Nemzetközi Művésztelep, Barcs
2002-04 Közép-Európai Művésztelep, Maillot Kastély, Tállya
2006      Élesdi Művésztelep, Fecske utcai Műterem, Élesd
2006      Szív-Ügyek, MűvészetMalom, Szentendre
2006      Red Bull Millenáris Park, Budapest
2006      In memoriam 1956 Flesch Károly Kultúrális Központ, Mosonmagyaróvár
2006      Homage to the 1956 Hungarian Revolution Európai Parlament, Strasbourg
2006      Gyermek-Játék Gödöllői Királyi Kastély
2007      A kép közvetlensége- 10 éves az Élesdi Művésztelep Ernst Múzeum, Budapest
2007      Premier Duna Galéria, Budapest
2007      Gyermek-Játék Alföldi Galéria, Hódmezővásárhely
2007      PlayArt Vízivárosi Galéria, Budapest
2007      Offene Tür in Künstlerhaus Salzburg, Ausztria
2007      XI.Élesdi Művésztelep Műterem, Élesd, Románia
2007      Élesdi Művésztelep Nagy Gyula Galéria, Várpalota
2007      XI.Élesdi Művésztelep B55 Kortárs Galéria, Budapest
2007      Pécsi Művészeti Szakközépiskola 50 éves Jubileumi Kiállítása Pécsi Galéria, Pécs
2008      Tizenegyes Szombathelyi Képtár, Szombathely
2008      Tetszőleges lényeg - a táj 2000 után Szombathelyi Képtár, Szombathely
2008      XII.Élesdi Művésztelep Műterem, Élesd, Románia
2008      Az ötödik évszak B55 Kortárs Galéria, Budapest
2009      PlayArt II. Vízivárosi Galéria, Budapest
2009      Humor által élesen Móra Ferenc Múzeum, Szeged
2006 In memoriam 1956, Flesch Károly Kulturális Központ, Mosonmagyaróvár; Homage to the 1956 Hungarian Revolution, Európa Parlament, Strasbourg; Gyermek-Játék, Gödöllői Királyi Kastély
2007 A kép közvetlensége - 10 éves az Élesdi Művésztelep, Ernst Múzeum, Budapest

Pittmann Zsófi hímzett falvédői: