2011. február 12., szombat

Szabó Eszter Ágnes falvédői




Amikor a kecskepásztor énem találkozik az űrhajóssal
Forrás: www.artportal.hu









http://hangtarnok.klog.hu/tag/vicces/page/3/



Emlék    /Forrás: netlevel.netpeople.hu /





Szabó Eszter Ágnes
képzőművész

Bibliográfia:  /Forrás: www.pipacs.hu/

Diploma.
1. 1997. Pécsi Tudomány Egyetem, Rajz - Vizuális nevelés szak
2. 1999. Magyar Képzőművészeti Egyetem, Intermédia Tanszék
Egyesületi tagság:
1995. Közelítés Művészeti Egyesület (alapító tag) Pécs
1996. F.K.S.E. Bp. (jelenleg tiszteletbeli tag)
2001. HINTS Institute for Public Art (alapító tag) Bp.
2007. Recycle Mission Hungary (alapító tag) Bp.
Művészet pedagógiai tevékenység:
1996.- 2001. Vizuális Kultúra- rajz, Pesti Barnabás Gimnázium, Bp.
2004.- 2006 (5 szemeszter) MOME, Vizuális Kommunikáció Tanszék, Videó szak
Kurzus címek:
2004. Cyberpunk, vizuális kommunikáció az utcai művészetben (I. évfolyam)
2005. Hadiösvény, globalizáció és antiglobalizáció a nyilvános művészetben (IV. évf.)
2005. Social Fiction, a tudomány és művészet hatása a társadalomra (I- II. évf.)
2006. Gender Studies, a XXI. sz.-i nemi szerepek és a vizuális művészetek (V. évf.)
2006. Társadalmi célú hirdetés (I. évf.)
2005.- 2008. Diploma konzultáció
A tanításhoz kapcsolódó projektek:
2004- 2005. Video_Port. A Videó szak munkáinak bemutatója, audio - vizuális esemény az NKA támogatásával.
2005.- 2006. Gyorstekerés, A Video szak hallgatóinak 2 részes, kulturális TV műsora a Magyar Mozgókép Közalapítvány támogatásával.
Művészet elmélet:
2001- 2003. Olaj. Művészeti- kulturális műsor szerkesztő és vezető a Tilos Rádióban
2003. Public Art. Előadás a Művészeti Szabadegytemen(HINTS), Trafó, Bp.
2004. Social Fiction, előadás a Média Kódja konferencián, Millenáris Park, Bp.
2005. I.C.A. Naplója, környezettudatos művészeti kiadvány (HINTS) Dunaújváros
2005. Digitális Hagyományoka hétköznapokban előadás az Internet Fiestán, Országos Szabó Ervin Könyvtár, Bp.
2005. Művészet és nyilvánosság, előadás a Kistarcsai Műv. Házban (HINTS)
2005. Művészetpedagógiai diskurzus, (meghívott vendégként) Műcsarnok, Bp.
2006. Műanyag, Néprajzi Múzeum tárlatvezetés a Múzeumok Éjszakáján
2006. Kurzustervek A MOME Víz. Kom. Tanszék Video szak, akkreditált B.A. tanmenetéhez.
2007. Nyilvános művészet (public art) és kommunikáció, kurzus terv a Corvinus Egyetem (Közgáz) felkérésére.
Egyéni kiállítások: 
1997. Kereszt és Koordináta, Közelítés Galéria, Pécs
1999. Édes- Sós Jegyzetek, U.I.A.H. Helsinki, Fi.
1999. Konyha- Nyelv- Töredék, Szentbékkálla Főtér
2001. E 330. Stúdió Galéria, Budapest
2001. ZOO, Engel Cafe, Helsinki.
2002. Ideiglenes Hermelin Gyűjtemény, B.B.S., Bp.
2002. Superjuice, Műcsarnok, Bp.
2004. Háziasszony kommandó, RaktArt Galéria, Bp.
2005. Búra Projekt. Roodkapje, Rotterdam, NL.
2005. Búra projekt, Gallery by Night, Bp.
2005. Mitológia és Evolúció, Szent István Kir.Múzeum,Székesfehérvár
Főbb csoportos kiállítások:
1994-'99. Az Intermédia Tanszék kiállításai
1996. Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület, Duna Galéria, Bp.
1998. Közelítés, Vajda Lajos Stúdió, Szentendre
1998. Tér- Képzetek VI. Budapest Galéria, Lajos utca, Bp.
1999. Induktív csomópont, P 60 Galéria, Bp.
2000. Médiamodell, Műcsarnok, Bp.
2001. Rövid történetek, Budapest Galéria, Bp.
2001. STAND Néprajzi Múzeum, Bp.
2001. Szervíz, Klíma, Műcsarnok, Bp.
2002. Egy perc egy képre (HINTS), I.C.A. Dunaújváros
2002. ZOOM, Digitális Művészeti Fesztivál, Pécs.
2002. Gallery by Night (HINTS), Stúdió Galéria, Bp.
2002. Budapest Box. Ludwig Múzeum, Bp.
2003. Demo,(HINTS) I.C.A. Dunaújváros.
2003. Rúzs, Szombathelyi Képtár
2003. Gravitáció- Moszkva tér (HINTS), Bp.
2003. Hétköznapi Vizuális Kultúra, Knoll galéria, Bp.
2004. Waldsee, 2B Galéria Bp.
2004. Játék. Deák Erika Galéria, Bp.
2005. Nomad art logistic (HINTS) Közelítés Galéria, Pécs.
2006. Hazai javak, 2B Galéria, Bp.
2006. Szobrászok és Csillagászok, 2B Galéria, Bp.
2007. RE. FESZT. Boulvard és Brezsnyev Galéria, Bp.
Külföldi csoportos kiállítások:
1996. Fiatal Magyar Képzőművészek Párizsban, Művelődési Ház, Cachan, Fr.
1996. Fekete- Fehér Nemzetközi kiállítás, Cachan, Fr.
1999. Schwebe, Collegium Hungaricum, Berlin, D.
1999. Balázs, Eszter Ágnes, Gyöngyi, Gyula, Collegium Hungaricum, Bécs.
2000. Induktív csomópont, Képzőművészeti Főiskola, Pozsony, Slk.
2000. Leijunta, Magyar Kulturális Intézet, Helsinki, Fi.
2002. Magyar Kulturális Intézet, Stuttgart, D.
2002. Overwerk/Túlmunka, TENT Gallery, Rotterdam, NL.
2004. Budapest Errances, Párizs, Fr.
2004. Too far Too close. IG. Bécs A.
2005. Waldsee, Collegium Hungaricum, Berlin, D.
2005. Waldsee, Hebrew Union College Museum, New York
2006. Domestic Goods, Gallery A.I.R., New York
2007. (RE)MARKS from yesterday for tomorrow, Dumbo Art Festival, New York
Workshopok, egyéb:
1994. Tarzan a Holdon... video, bemutató: Media Wave, Győr
1995. Hattyúk tava, video performance a Millenniumi Földalatti Vasút átadásán, Bp.
1996. Rövidzárlatok, Computerzeni koncert video ambientje, Francia Intézet, Bp.
1997. Szinkron Workshop, Tölgyfa Galéria, Bp.
1998. Videológia Workshop, Francia Intézet- Tölgyfa Galéria, Bp.
1998. Audio Büfé, Alapzaj Fesztivál, Pécs.
1999. Diploma Performance, M.K.E. Bp.
1999- től marketing- food stylist a Képesítő Műhelyben.
2000. Végtelen, Kiállítás megnyitó performance, Deák Erika Galéria, Bp.
2001. Stabilizátor, E330 CD kiadása
2002. Ét-Vágy Fesztivál háziasszonya, Pécs.
2002. Superjuice CD. Kiadása, bemutató party, Kultiplex, Bp.
2002. Aktivitás esemény, Pannon Udvarház, Mindszentkálla.
2002. Don’t Panic (HINTS) Performance Parádé Közelítés Galéria, Pécs.
2003. Online Cooking performance-ok: Bp.- Pécs,
2003. Gravitáció- Moszkva tér kiállításmegnyitó esemény (HINTS)
2003. Piaci túra. "Tárlatlátogatás" a Vámház krt.-i csarnokban (Dinamo) Bp.
2004. Környezettudatos party Koncepció, Sziget Fesztivál, Bp.
2005. e-piknik, folyamatos online projekt: Dunaújváros, LUMÚ, Sziget 2005.
2005. Anyák napja, megnyitó esemény a Platán Galériában, Bp.
2006. Vizlepergető, recycling workshop. Vigándpetend
2006. ujra.szep I. molino workshop és notesz projekt, Sziget fesztivál
2006. Minimal Work Shop, Körút Fesztivál (hints) Bp.
2006. A nyilvánostól a személyesig, Almássy téri Sz. K., Bp.
2006- 2007 REC. Workshop, Sziget fesztivál, Oktopusz, Művészeti helyszín, Bp.
2007. hints.hu website szerkesztés
Külföldi tanulmányutak, workshopok, egyéb:
1996. Párizs- Cachan művésztelep, Párizs, Fr.
1997. Heritage- Future Workshop, Labin, Hr.
1997. Tanulmányút, Párizs, Fr.
1999. Erasmus ösztöndíj a U.I A.H. -ra, Helsinki, Fi.
2002. Kunststiftung rezidencia, a Budapest galéria csereprogramja, Stuttgart, D.
2002. Rezidencia a B.A.D.-ban (HINTS), Rotterdam, NL.
2003. Online Cooking performance-ok: Budapest-London. GB.
2004. Online Cooking. Rapid Gulasch, Budapest- München. D.
2005. Online cooking. OAZE Fesztivál. Budapest -Bécs. A.
2006- 2007.. On Call. Drezda- Budapest Bipolar projekt. D.
2007. Kunststiftung, Stuttgart, D.
2007. Political art almanach (HINTS), London. GB.
2007. Rec (record and recycling) workshop, New York. USA.
2007. REC. Workshop, Poortgebuw, Rotterdam. NL.



Falvédők varrása, tisztítása





Varrás: LAPOS HÍMZÉSSEL -a motívumot kontúrtól kontúrig átöltjük. Ha a hímzést domborúbbra akarjuk készíteni, akkor fércelő öltésekkel alátöltjük a motívumot, és ezt fedjük le.
SZÁRÖLTÉSSEL -Balról jobbra haladva varrjuk.
HURKOLÁS (Slingelés) -Az előrajzolt íveket a találkozási ponttól kiindulva fokozatosan hosszabb lábakkal készített, sűrű pelenkaöltéssel hímezzük.




Mosás: A hímzett kézimunkát ne mossuk keményített anyagokkal együtt. A keményítőt, tartalmazó kézimunkát mosás előtt kb. 60 fokon, áztassuk egymás után kétszer, majd bő vízzel öblítsük. A mosást legfeljebb 60 fokos szintetikus mosószert tartalmazó oldatban végezzük. Mosógéppel ne mossuk! Klórtartalmú mosószert vagy HYPO-t használni TILOS!
Öblítés: Először a mosólével azonos, majd szoba-hőmérsékletű vízzel. Gyenge ecetes-vizes öblítés a színeket élénkíti.
Szárítás: A nyomkodással vagy centrifugálással víztelenített kézimunkát függesztve szárítjuk.
Vasalás: Permetező nedvesítés után a nyirkos kézimunkát bal (fonák) oldalán vasaljuk, max 110 fokos talppal. A hímzett kézimunkát nedves állapotban összegöngyölni TILOS!


/Forrás: www.gobeline.hu/

Keleti témájú falvédők

Katonai témájú falvédők



/ Forrás:www.google.com Vajda Ferencné felvétele/

Holland témájú falvédők

FoFForrás: www.fotexnet.hu



Megzavart idill  / feliratos falvédő /

Vallási téma falvédőn



Nagyné Jutka: Hol Isten ott szükség nincsen 
/ Forrás: www.meska.hu/



Hol hit, ott szeretet...

/Forrás: www.gobeline.hu/



Én vagyok a jó pásztor, legeltetem nyájam

Forrás: www.szekelyhon.ro



Ezt cselekedjétek az én emlékemre!


Forrás: www.neprajz.hu

HÍMZETT FALVÉDŐK

Ez a blog falvédőkről, elsősorban hímzett falvédőkről szól és tervem szerint hatalmas, több száz darabos tematikus gyűjteményt fog bemutatni. Kivételek azért vannak... Ilyenek a zománc-táblán megjelenített falvédő-szöveget, melyek igazi unikumok és persze Pittmann Zsófi művei, amelyek külön kategóriába soroltattak.



/Forrás: www.kultura.hu/



Nuszbaum Tibor Feliratos falvédő vs. Facebook

A vigántpetendi plébánián, a paraszti élet hétköznapi tárgyai köré csoportosított Néprajzi Múzeum kiállításának egyik legizgalmasabb része a feliratos falvédőkről szóló terem. Majd mindenkinek van emléke a falvédőkről, de az eredetükről talán kevesebben tudnak. Erről is kérdeztük Katona Edit muzeológust.

Mit kell tudni a falvédők eredetéről?
- A feliratos falvédő nagy történelmi múltra tekint vissza, ráadásul nem is a magyar, hanem a német kultúrában gyökerezik. Onnan a 19. század végén jött át hazánkba. Először a magasabb társadalmi osztályok körében lett népszerű, úri szokás volt falvédőt kirakni, a nyugati divatot követni. Majd fokozatosan terjedt el előbb a polgárság, később a parasztság rétegeiben is. A falvédők kialakulása Falke nevéhez kötődik; a német művészettörténész próbált meg új hímző stílust megismertetni a korabeli német és osztrák közönséggel. Ez nem a gobelinek édeskés világa volt, inkább visszanyúlt a középkori mintakincshez, a változatosabb öltéstechnikákhoz. Az akkori falvédők még az úri szobákat díszítették, és hímzéstechnikájukban is jóval bonyolultabbak a későbbi, már-már ipari termékeknél. Az akkori német elit hamar megkedvelte az új stílust, persze amikor populárisabbá vált és jobban elterjedt, az úri házakban rögvest kiszorult a konyhákba, gyerekszobákba. Visszatérve hazánkra: a 20. század elejére lett általános a magyar parasztság között is. A falvédő jó időben volt, jó helyen, hiszen épp ekkor terjedt el a füsttelen konyha az országban. Vagyis a szabadkéményes konyhák helyett megjelent a zárt, füstelvezetéses kémény: sok tiszta felület szabadult fel, amely nem kormozódott össze. Ez lehetőséget teremtett a díszítésre, ami megnyitotta az éppen megjelenő falvédők nagy korszakát.
Miként változott a falvédők szövegvilága?
- A német eredet határozta meg sokáig a feliratokat, "Jó reggelt!", "Fésűkefe", de hamar terjedtek a spontán ötletek is. Népdalok, műdalok kiragadott részei, közmondások és szólások jelentek meg a falvédőkön. Minden felkerülhetett, ami a köznyelvben fontos volt. Persze, egy idő után leleményes kereskedők meglátták az üzletet, és vásárokon árultak előnyomott mintákat, melyeket aztán a nők, asszonyok, lányok kihímeztek. Voltak kifejezetten "sztár"-feliratok, amelyek elterjedtek az ország minden területén.
Kiknek üzentek a feliratokkal?
- Részben önmaguknak, részben pedig az érzelmeik kifejezése volt, legyen szó akár szerelemről, politikai állásfoglalásról vagy vallási meggyőződésről. Mivel a falvédő egyértelműen női műfaj, sokszor a női érzések kifejezésére szolgált. A konyhával kapcsolatos szövegek például: "ne menjen a férfi a konyhába, ha a főzéshez nem ért semmit", vagy "ha elég a konyhapénz, akkor finom lesz az ebéd". De a női identitásnak és önértékelésnek is fontos állomása volt a falvédő szövegeinek kiválasztása, hogy most már ők is megszólalhatnak, üzenhetnek. Persze ez már a 20. század, amikor a női emancipációs törekvéseknek is volt erejük ahhoz, hogy e szándékok érvényre jussanak.
A Művészetek Völgyébe, Vigántpetendre vitt kiállításon mi volt a válogatási elv?
- Nem volt könnyű dolgunk, hiszen elég nagy gyűjteményünk van, sokat fájó szívvel hagytunk a múzeumban. Végül tematikus válogatást állítottunk ki, amely bemutatja a feliratos falvédők fő egységeit. Igyekeztünk árnyalni, hogy látható legyen, a feliratok mennyire sokféle forrásból származnak, és mennyire sokféle gondolatot próbálnak kifejezni. A legtöbb természetesen a szerelmi érzéseket dolgozza fel, de szerepet kapnak a kiállításban a családról szólók ugyanúgy, mint az egyházi, a politikai vagy a háztartási témájú falvédők is.
A témáról további részleteket olvashatsz a Feliratos tárgyak/Objects with inscriptionscímű tárgykatalógusban (írta és szerk.: Katona Edit. Néprajzi Múzeum, Budapest, 2009, 220. oldal; A Néprajzi Múzeum tárgykatalógusai 14.)

Forrás:www.magyarmuzeumok.hu


Kritikák

linija

“A virágnál, a legszebbnél, összeért az ajkunk, csókolózó gerlepárok úgy kacagtak rajtunk.” Sokrétegű, bonyolult, baladásan-mitologikusan homályos mű.

falvedo_gerleparok
A feltételezett teret – tornác? – kétdimenzióssá teszik a virág girlandok. Feltünő, hogy a korlát mögött fut a legközpontibb szál, és nem bújik át, nem válik háromdimenzióssá a kép. Nyilván erős iszlám hatásra gyanakodhatunk, valahol az arabeszk hagyományában keresve előképet.
Ennek a térszervezésnek némileg ellentmond a központi üres térben lebegő két madársziluett. Méretezésük, egymáshoz és a nézőhöz fűződő viszonyuk a hagyományos európai perspektíva törvényeit követi. Megjelenítésük, szublimált, leegyszerűsített fogalmazásuk viszont ázsiai, ezen belül japán, talán zen értelmezésre ad lehetőséget.
A két főalak a klasszikus giccs – ma már kedves – törvényeit követi. Figyelemre méltó alkotói döntés eredményeként a puritán színkezelés adta lehetőségeken belül a nagyrészt zöldben tartott férfi haja, nyakkendője és kétsoros zakójának gombjai megegyeznek a nőalak megjelenítésére használt bordó?, piros? cérna színével. A zöld, diszkréten, csak a plisszírozott szoknya szegélyén jelenik meg. A két szín kölcsönös használata ábrázolja az “egybefonódás” rejtett, ám mégis kiolvasható erotikus üzenetét.
És ezen a ponton érjük el a mű valódi tartalmát, egyben sikerének titkát is. A névtelen mester, aki követi az előnyomás adta lehetőségeken belül a tágasabb terv, az Opera Magna törvényeit, a színkezeléssel árulja el személyes viszonyulását: vágyik a nagy egyesülésre, ezt kívánja az ifjú párnak, és talán nem járunk messze az igazságtól, ha azt sejtjük, hogy magának is.
A hivatkozott gerlepár látványa némileg megzavarja a felkészületlen nézőt, megejtően fecskeszerűek, de lehetséges, hogy zoológiai képzetlenségünk okán nem ismertük fel a magyar vidék “villásfarkú gerlepár” néven ismert emblematikus madarát.
Ismereteink szerint ez a rurális alfaj teljesen domesztikált, csak ember közelében él meg . Legfontosabb élettere nyáron a nyárikonyhák, télen belépők, konyhák, átjárók, néhol kamrák, élelmiszer tárolására használt helyiségek kies világa. Polcok, stelázsik szélén fészkel kisebb, karcsúbb testű rokonuk, csíkszerű telepeket alkotva. A gazdaállatnak tekinthető ember, és szűkebb környezete együtt lélegzik, egymásból és egymásért él, megteremtve zaklatott korunk számára az ökonomikus életszervezés követendő példáját…

http://www.radaykonyveshaz.hu/csokolozo-gerleparok-ugy-kacagtak-rajtunk

Helyettem kis virág…

linija

Újra az ismert, egyre tágabbra nyíló mitológiai tér. A két főalak a férfi és nő közötti kapcsolat minden fontos elemét felvonultatja. Az aktív férfi és az elfogadó nő között kidolgozott jelbeszéd teszi “olvashatóvá” az örök emberi drámát.

Helyettem kis virág...
Helyettem kis virág...
Valaki – én, te, ő… – valamikor régen, most, és a jövőben is, eljátssza a rá osztott szerepet. Ennek az ismétlődésnek a törvényei túlmutatnak a megformáltság sutaságain.
Maguk az alakok is jelzések csupán. Minden külsődleges rajtuk, minden jelzett: a férfi attól férfi, hogy nadrágot hord, hogy a nadrága élre van vasalva, hogy a zakóhoz nyakkendőt is jár. Egyik keze kalappal és sétapálcával, a másik szerelmi ajándéknak szánt virággal “van tele”. Ez a férfi kész arra, hogy betöltse hivatását: minden rekvizit, felszerelés arra utal, hogy kész a családalapításra.
A tárgyakkal lefoglalt-elfoglalt férfikéz kizárja még az elvi lehetőségét is annak, hogy megjelenjen a durva férfi erőszak. Akinek tele a keze, aki a testét jelzésekkel rejti el, az szereppé válik. Túllép az ösztönök szintjén, meghaladja a szexuális szintet, ajánlata finom erotika, költői köznapiság. Mintha mindennapra vasárnapot igérne a jövőben is.
A tér is jelzésszerű, a virágdísz döntően ornamentális. Érdekes jelentés bővítés, hogy az előtér két csokra jól felismerhetően szegfű. Ez a felismerhetőség épp a kulcsszereplő csokornál már hiányzik. Valószínűsíthetően a névtelen alkotó lépte túl a megadott minta üres formalizmusát.
Véletlen, vagy tudatalatti okokból, de a főalakokat kísérő két fecskemadár úgy helyezkedik el, mintha csőrükben zöld ágat hoznának. Ez nem teljesen van így, csak majdnem, mégis ide kívánkozik előképnek Noé és az ő galambja az olajággal. Itt két fecske, két olajág erősíti a férfi és nő közti örök béke létrejöttének történelmi pillanatát.
Óva intek bárkit, hogy könnyelmű ironizálással megkerülje a komoly értelmezés lehetőségeit. Az vesse rájuk az első követ, aki jobb (tartósabb, tartalmasabb) békét kötött, de az se ok büszkeségre, ha valaki nem is próbált ilyen egyezségre jutni. Helyettem kis virág tégy vallomást! – hangzik a két fecske és a virágmotívumok által határolt univerzumban, mert univerzum ez a javából: beleférünk mindahányan.

http://www.radaykonyveshaz.hu/helyettem-kis-virag

2008.11.24. 17:58 Mária

Mekdonác parasztosan

A gyökerekhez nyúlt vissza a Meki, amikor elegánsan vegyítette a matyóhímzett falvédőre emlékeztető ízléstelen színes dekorációt a legújabb kori online marketing technikákkal. Az autentikusnak nem mondható, a népi retyó stílusnak a hímzett falvédő kategóriájába sorolható bannert a Zindex egyik írásának közepébe applikálva találtam.

Nade mi is az a hímzett falvédő?


Az 1800-as évek végén jelent meg a falusi konyhákban a falhoz tolt asztal, vagy a "vizespad" mögé lógatott, fehér vászonra piros, vagy kék színű száröltéssel hímzett, érzelmes, vagy humoros versikével és a versikét méltó módon illusztráló gyermeteg rajzzal díszített konyhai falvédő divatja.





"A jó ételt ha szereted, hozz haza pénzt eleget!" - emlékeztet a rigmus a családon belüli hagyományos munkamegosztásra, ami szerint a férj dolga a család eltartása, míg az asszony dolga a családi tűzhely őrzése volt.

Ennek csak kicsit mond ellent a falvédőn látható illusztráció, amin hogy, hogy nem, három török bugyogós, fején a régi Meinl hálózat logójából ismerős sapkában feszítő fiú sorakozik, kezében egy-egy tál pudinggal.





"Sütni, főzni nem nehéz, ha van hozzá elég pénz" - olvashatjuk a következő falvédőn az örök érvényű igazságot. A képen pedig rácsodálkozhatunk egy korhű rakott sparheltre, ami a jobb oldalán meglepő módon egyszerre folytatódik egy "vizespadban" és magában a konyha falában, valamint a Sieberz katalógusok kínálatát megszégyenítő méretű földiepreket cipelő eperindára, ami meglepő módon egy marharépa levelei közül bukkan elő.





"Az én uram csak a vizet issza, nem is sírom a lányságom vissza" - közli a hármas számú falvédőn látható háziasszony, aki akkora súlyú tálcát tart maga előtt, hogy annak súlyától nem csak a két karja, de még a mellei is alaposan megnyúltak. Szenteljünk a falvédőt nézegetve pár másodperc figyelmet a korabeli, kezdetben öntöttvasból készített, majd lemezből préselt és zománcozott falikútnak is, ami akkoriban a háztartás egyetlen vízlelőhelyeként funkcionált, és amely előtt a patás ördög testtartásában pózoló házigazda egy sótartóból kortyolgatja az éltető nedűt, igen takarékos módon.





"Férjecském ha itthon nem maradsz, legközelebb helyettest találhatsz!"
- figyelmezteti öltönyös, kalapos, sétapálcás "urát" a sparhelt mellől az emancipált úrihölgy, miközben alakjukat iniciáléként öleli körbe a múlékonyság jelképe, a pipacs.

Vajon hová indult a házitűzhely mellől a puccparádba öltözött házigazda? És lesz-e, akivel pótolni tudja őt a magára hagyott asszonyka? Lehet, hogy a falvédő nem mást, mint a nyitott házasság intézménye megszületésének a pillanatát örökítette meg éppen?





"Kőbányán születtem, ott is nőttem fel" - Igazi gyöngyszeme a falvédőművészetnek a következő darab, amelyen nem mást, mint Deák Bill Gyulát, a Hobo Blues Band énekesét örökítette meg a gondos háziasszony, egy sparhelt, egy falra szerelt fűszertartó, egy konyhaasztal, egy ovális falitükör, egy kredenc, egy függöny nélküli ablak, valamint a Kőbányai Sörgyár kéményének társaságában.


A falvédő művészet aktualizálására folyamatosan történnek próbálkozások, jó példa erre a Frankó "Modern falvédők" című írása is.


Átütő sikert, országos ismertséget azonban eddig senkinek nem sikerült elérnie, kivéve a  McDonalds hálózatát:





A falvédőnek álcázott banner a "Magyaros ízek" ajánlatait népszerűsíti.

Az erre fogékony tizenévesek, akik valószínűleg még életükben nem láttak tapasztott tűzhelyet, MDF lapok helyett valódi deszkából ácsolt kredencet, vagy éppen vizespadot, most jót nosztalgiázhatnak a Mekiben, miközben majszolják a letűnt korok népszerű ételeit: a fasírtot, a bundás kenyeret, vagy éppen a paprikás csirke nevét bitorló csirkeszendvicset (amit ugye, mármint az eredeti paprikás csirkét, piros pörköltszaftban úszó nokedlivel lapátolja magába a magyar, nem pedig zsemle közé rakva, zöldpaprikával megbolondítva harapja).

Mindezt a Mekiben kis adag szalmakrumplival és lájt kólával, ofkorsz...
/http://maria.blog.hu/2008/11/24/mekdonac_parasztosan/

Pittmann Zsófi falvédői

De szeretnék én is falvédõ lenni!

Sandokan és a teafõzõ. James Bond és a fakanál. A hûtõ mellett meg Zámbó Jimmy. Kicsit bizarr párosítás, de a végeredmény teljesen egyedülálló. Pittmann Zsófi falvédõi mindenkit egyszerûen levesznek a lábukról.

Pittmann Zsófi
Egyik kedvencem volt az a kék-fehér falvédő, amire gondosan ráhímezték egykor: "Gazdaszonykám ide figyelj!" Gyöngybetűkkel, helyesírási hibával. Ezt a felemás hangulatot idézi vissza a képzőművész Pittmann Zsófi, aki régi álmát valósította meg a konyhai falvédők tervezésével, hímzésével. Immáron harmadik kiállítását nézhetik meg az érdeklődők.

- Miért pont falvédő?

- Nagymamám konyhájában volt egy kép, rajta másfél párocska. Egyszerű kis szöveg alattuk: "Az egyiknek sikerül, másiknak nem." Gyerekként beleszerettem ebbe a falvédőbe, és talán innen számíthatom a falvédős rajongásomat. Ez úgy kezdődött, hogy elkezdtem gyűjteni a különböző hímzett képeket.


Kattints a képre!
- Aztán egy nap úgy döntöttél, magad is nekiállsz „falvédőzni”?

- Alkalmazott grafikusként végeztem. Az első munkahelyemen napi nyolc órában moziplakátokat gyártottam. Másfél évig festettem Bud Spencereket meg Vera Muhina szobrát a Szovjet Filmek Fesztiváljára... aztán odébb álltam. Önálló kisiparos lett belőlem: kitűzőkészítő! Ami azt jelenti, hogy jelvényeket terveztem. Jó időszak volt.
Aztán jött egy szerelem, így hát hagytam csapot-papot, és leköltöztem kedvesemmel egy tanyára. Ásotthalmon laktunk, az Átokházi soron. Jó név, nem?


Kattints a képre!
- És közben a tájat festegetted?

- Na nem. Kenyeret sütöttem, tésztát gyúrtam, lekvárt főztem, meg ilyenek. Szóval beletanultam a női szerepkörbe. Nagyon jó évek voltak, de egyszer mindennek vége... eljött '97, az újrakezdés éve. Szembesülnöm kellett azzal, hogy a grafikus szakmát teljesen eluralta a számítógép, amitől féltem, mint egy mumustól. Úgy tűnt, már senkinek sincs szüksége egy olyan grafikusra, aki a jobb kezével akarja megkeresni a kenyerét.
Gondolkoztam, hogy ugyan mivel is foglalkozhatnék. Véletlenszerűen csöppentem bele az építőiparba. A díszítőfestés hátterében sok minden van. Glettelés, vakolás meg ilyenek... Jó, tudom, nem túl nőies, de néha még falbontást is bevállaltunk...
Aztán jött a fal-védés. Hogy megvalósítsam végre régóta dédelgetett tervemet.. Előszedtem a szekrényből gyűjteményemet, és gondosan áttanulmányoztam. A régi klasszikus piros (vagy kék) falvédőkön operett betétdalok, népdalok, műdalok sorai olvashatók. „Fehér galamb száll a falu felett, viszi az én bánatos lelkemet” és hasonlók. Arra gondoltam, miért ne hímezhetném a falvédőimre a mai kor slágereit.


- Finom kis cinizmus süt át a képeken.

- Míg régen az operettdalokat dúdolta mindenki, ma a rádiókból ömlő slágerek, vagy éppen a reklámszlogenek a menők. És lehet, hogy egyik-másik idegesít, mégis kívülről fújjuk. A falvédőim azt a kort tükrözik, amelyben élünk.

- Nem volt még sértődés a képek láttán?

- Első kiállításomat Bakáts Tibor nyitotta meg ezekkel a szavakkal: „De szeretnék én is falvédő lenni!” Úgy gondolom, aki rendelkezik némi önkritikával, humorérzékkel, szeretni fogja saját magát a képeken. De nem titokban hímezgetek. A kiállításaimra minden egyes falvédő-sztár kap meghívót, és az már saját döntése, hogy megnézi-e hímzett önmagát.

- Nemcsak a falvédőid, a kiállításaid is egyediek. Egyiken Bakáts beszél és Uhrin Benedek énekel, a másikon Fábry Sándor. A legújabb tárlatodon Bíró Ica mondja a megnyitót, és táncos fiúk szórakoztatnak. Külön irodát szerződtetsz, aki a tárlataidat megszervezi?

- Ugyan már! A kiállításokon több év munkája kerül porondra, nem csoda, hogy tele vagyok izgalommal. Mindent megteszek, hogy a megnyitóim emlékezetesek legyenek. Mert az a célom, hogy egyszer csak a falvédőimnek élhessek. Tervezhessek, álmodozhassak, hímezhessek, kiállíthassak, tervezhessek…

/Forrás: www.nlcafe.hu/



A falvédőnő: Pittmann Zsófi


Bíró Icáról eddig úgy tudtuk, alakot megbízhatóbban tud formálni, mint közvéleményt, de kiderült: nem kell bedőlni a látszatnak. Az elmúlt napokban a budapesti Tranzit kávéházban nyílt meg Pittmann Zsófi falvédő-kiállítása, ahol Bíró Ica figyelemre méltó fordulatokkal méltatta eme furcsa, népművészeti szellemidézést. Többek között azt mondta: "Pittmann Zsófi falvédői az otthon melegét továbbörökítő, hagyományőrző magyar konyhakultúra és a magyar feng-shui eszközei lehetnek."
Nevezett falvédők kapcsán nem tud mindenki ilyen lényegre törően fogalmazni, így tehát a közelmúlt - kavargó indák és kúszóvirágok közé hímzett - sztárjai, dalszöveg-töredékei, fontosnak vélt mondatai általában komoly fejtörést okoznak szemlélőjüknek. Az első kérdés mindjárt az: szabad-e nevetni. Mert azt azért mindenki sejti, hogy nem egy botladozó ízlésű művész kollekcióját látja, de, hogy mi a csuda ez a kaján posztnépművészeti ízlésterror, hát az nem mindenki számára egyértelmű. Itt most ki vannak figurázva a szereplők, vagy inkább csak a sajátos megfogalmazás ad egyfajta pikáns hangulatot? A hímzőfonalat öltögeti a művész vagy a nyelvét?
Pittmann Zsófi Pécsett járt középiskolába, s így hétvégenként kötelezően látogatta a régiségektől hemzsegő pécsi vásárokat. Míg mások bagóért beszerezhető műkincsekre vadásztak, ő azokat a néniket kerülgette, akik a komód mélyéről előhalászott, divatjamúlt falvédőket árulták. Azt mondja: megtetszettek neki ezek az édesen primitív munkák. Eleinte persze nevetett rajtuk, még a kollégiumi szobafalra is kiszögezett egyet, amelyre azt hímezte valaki: "Szomszédasszony elmehet, itt pletykálni nem lehet". Mosolygott rajtuk, de mégiscsak megragadta az igyekezet, amellyel egyidejűleg védték a konyhafalat a kifröccsenő bablevestől és a háziak lelkét a goromba világtól. Pátoszba csomagolva beszéltek a hűséges férj erényeiről, a szerelem erejéről, a rendes, szorgalmas háziasszonyról, bánatról, hazafiságról. Idéztek közhelyes bölcsességeket, idéztek a Bibliából, nép- és műdalokból, folklórszövegekből. Pittmann Zsófi gyűjteni kezdte a falvédőket, s úgy középiskolás kora táján gondolkodott el először azon: miért csak a régmúlt házilagos igazságait lehet rájuk hímezni? Vajon hogyan mutatnának a maiak? Például az Edda együttes egyik közismert refrénje: "minden sarkon álltam már, minden lépcsőn ültem már". Elhatározta, hogy Pataky Attilát a fent említett veretes sorral köríti, és elkészíti a kor falvédőjét, ám az elhatározásból akkor még nem lett semmi. Játékos kedvét előbb grafikusként élhette ki, rajzolt könyvillusztrációkat, ő készítette a Pa Dö Dő együttes gyerekrajzokat idéző plakátjait, lemezborítóit. Dolgozott belsőépítészekkel, dekoratőrökkel, festett falra: hangulatképeket éttermekbe, kávézókba, Brueghel-utánzatot egy belga sörözőbe, háttérképeket állandó kiállításokhoz, például a sárospataki Rákóczi-várba és a Magyar Nemzeti Múzeum állandó régészeti kiállításához. Utóbbi helyen húsz-egynéhány festménye látható. Melyik művész mondhatja ezt el magáról...
Négy évvel ezelőtt ismerkedett össze bizonyos Éva nénivel, aki korábban kézimunkaszakkört vezetett, és kitűnően értett a hímzéshez. Az ismeretségből munkakapcsolat lett, Pittmann Zsófi végre valóra váltotta, amit középiskolás korában elhatározott: megtervezte, és Éva néni segítségével életre hímezte különös panoptikumát. Falvédő lett a Piramis együttesből, és a zenekar egyik legismertebb szövegrészletéből: "Őszintén akarok élni, minden utam végig járni", Egry János riporterből, aki azt kérdezi: "Lehet egy kérdéssel több?". Falvédő lett Zoránból, aki fölött ott kacskaringózik egy tőle származó, jól ismert dalszövegrészlet: "Amikor elmentél tőlem, majdnem maghaltam", és James Bondból, aki jellegzetesen tartott pisztolyát jellegzetes mondatra szögezi: "A nevem Bond. James Bond". Falvédőre került Fabulon Ági, Deák Bill Gyula, aki Kőbányán született, Elvis Presley, aki viszont nem ott, Zalatnay Sarolta, aki nem apáca, Bíró Ica, aki egy konyhában fitneszmozdulatokat végez, Zámbó Jimmy, aki énekel, a John Lennon- Yoko Ono páros, de még Kántor, a nyomozókutya is, akinek filmbéli partnere, Madaras József éppen azt mondja: "Hopi föl Tyutyukám".
Pittmann Zsófi falvédői egyre népszerűbbek, mind több helyre hívják kiállítani, munkáira szemet vetett Fábry Sándor is, sőt. Tervezett óriásplakáton megjelenített falvédőt az IKEA áruház születésnapjára ("Az én uram nincsen távol, hazajött az IKEÁ-ból"), és 2004-ben díjat nyert az ARC óriásplakát pályázaton az európai csatlakozásunkról szóló kategóriában. Az első helyezettnek járó kétökölnyi szilikonszívet a magyar falusi konyhába tévedő Romano Prodit ábrázoló falvédőért kapta: ("Térj be hozzánk, drága vendég, tündökölj ránk fényözön").
Egyszer azt kérdezte tőle egy rajztanár, hogyan lehet ilyen gyermeteg rajzokat készíteni szándékosan. Azt mondja: nem egyszerű. Egy normálisan megrajzolt arc fölé papírt kell helyezni, az arcot át kell kopírozni, a műveletet aztán négyszer-ötször meg kell ismételni, hogy az alkotás, a korabeli falvédők naivművészeti színvonalára butuljon. A szöveggel némileg egyszerűbb a helyzet, mert a gondolat sokszor az idő múlásával együtt fakul, módosul, alakul át vicces, kifacsart közhellyé, hogy aztán befészkelje magát az alkotó fejébe, és addig motoszkáljon ott, míg egy mű része nem lesz.
Mindemellett Pittmann Zsófi változatlanul gyűjti, vadássza a korabeli falvédőket, azt mondja, szerencsére ezek nem lettek felkapottak, átlag néhány ezer forintért hozzá lehet jutni egy-egy példányhoz. Az ő gyűjteményében van vagy száz, de nincs köztük két egyforma. Minden hímzőasszony a maga képére formálta a tekergő indákat, békés galambokat, szorgos háziasszonyokat és csizmás, bajszos atyafiakat. Amiképpen ő is a maga képére formálta a közelmúlt sztárjait, a dalszövegeket, a filmekből vett idézeteket, a vicces kordokumentumokat. Amelyekből végül falvédő lesz, vagy ahogy Bíró Ica fogalmazott: cérnapanoptikum. Amelybe szerinte rövidesen rang lesz bekerülni, és akinek ez sikerül, nem azzal fog büszkélkedni, hogy nem most jött le a falvédőről, éppen ellenkezőleg. Annak örül majd, ha végre felkerülhet rá.

Trencsényi Zoltán cikke /www.nol.hu/

Pittmann Zsófi nagyon eltalálta

2008-07-23 16:04   Utolsó módosítás: 2008-07-23 16:11
e-mail
Szolid és udvarias fanyalgással fogadta elképzelésemet fotós kollégám, hogy látogassunk el a vásárhelyi Tornyai múzeum nemrégiben megnyílt falvédő kiállítására. Mikor beléptünk a tárlatra kissé erősebb kétkedés látszott arcán, ám az utolsó terembe érve, már hangos kacagással kísérve fényképezett lelkesen. Pittmann Zsófi humora és pontos stílusérzéke könnyed vidámságot csalt a szürke és esős szerdai napunkra.
Szeretek párom édesanyjánál ébredni, hiszen a fürdőszobában szembe a tükörrel, egy szépen, leány korában készítette, hímzett falvédő kíván „Jó reggelt!"-et nekem. És jól esik ez az üdvözlés. Sehol másutt nem látok ma már ilyet, s valahogy sohasem tudtam pontosan hova tegyem ezeket a sokszor helyesírási hibákkal hemzsegő falvédőket magamban. Giccsesen kedves, aprólékos kézimunka, amely sajátos hangulatot tükröz. De talán legnagyobb erénye, hogy életkedv és humort árad a hímzett mondatokból.

Pittmann Zsófia pontosan azt fogta meg ebben a témában, amit én kedvelek benne: a humorát. A képzőművész elképzelte milyen falvédők készülnének ma, ha még divatban lennének. Nézzék meg bátran munkáit: nagyon eltalálta!
080723_falvedo08.jpg (x) 
© Fotó: Bozsó Márton
/Forrás: www.szeged.hir6.hu/

Pittmann Zsófi kiállítása

2006. 3. 2.2006. 4. 7.
A kiállítás megnyitója március 2-án, csütörtökön 19.30 órakor kerül megrendezésre. Közreműködik: Ezüsthigany.

Pittmann Zsófi textilművész azzal az ironikus fordulattal teszi érdekesebbé a hagyományos falvédőket, hogy a pop kutúra bálványait használja fel falvédőin. Ezáltal kapcsolatot létesít generációk között, igy folytatván a kulturális örökséget.  Témái között szerepelnek a modern kor film-és popsztárjai, csak úgy, mint az 1950-es 60-as évek nosztalgikus témái.
/Forrás: www.artportal.hu/



Falra hányt bölcseletek

2008. június 01. | vasárnap
Egyidejűleg védték a konyhafalat a kifröccsenő bablevestől és a háziak lelkét a goromba világtól. Pátoszba csomagolva beszéltek a hűséges férj erényeiről meg a szerelem erejéről. Idéztek közhelyes bölcsességeket, vagy a Bibliából, nép- és műdalokból merítettek ihletet. Érdemes elmerülni a hajdan volt falvédők különös világában, egyszersmind mai követőket és mintákat keresve!
A konyhába száműzött háziasszony tiszta és dolgos. A kereső férj csak a vizet issza, szabadidejét a családdal tölti. A fiatalok szerelmesek és hűségesek. A társ nélküli egyedüllét csupa szenvedés és mélabú.  A múlt keserű, a jövő pedig reményteli. A hímzett feliratok tanúsága szerint valami efféle szentimentális világ után ácsingóztak a néhány évtizede még oly divatos falvédők gazdái. Pontosabban: gazdasszonyai. A falvédők többségén ugyanis a női gondolkodásmód jelenik meg, a nő szemszögéből látjuk az életet.
Ahogyan a műfaj magyarországi meghonosodását is a nőknek köszönhetjük. Bár legtöbbször szüleink, nagyszüleink falusi konyhájának faláról turbékoltak le ránk a vászonra öltögetett vadgalambok, a falvédő mégis hamisítatlan világvárosi találmány. Egy bécsi iparművész tervezte meg 1871-ben, s egy divatlapban tette közzé az első falvédőjavaslatokat. Aztán nagyon hamar elterjedt az angoloknál és a német ajkú területeken. Bécsből került a magyar nagyvárosokba, s onnan az értelmiségi nők közvetítésével falura. A tanítónők a XX. század első felében kedvtelve másolták az előnyomtatott falvédőket, s hamarosan a falusi asszonyok esténként nem fontak már, hanem kézimunkakörökön ilyeneket varrtak.
Minden hímzőasszony a maga képére formálta a tekergő indákat, a békés gerlicéket – na és persze elsősorban a csizmás, bajszos atyafiakat! „Kedves férjem, hogyha elmész messzire, jussak én is néha-néha eszedbe.” „Sütni-főzni nem nehéz, ha van hozzá elég pénz.” „Igyál, egyél, de ne henyélj.” Eszerint a falvédők férfiideálja üljön az asszony szoknyája mellett, tegye azt, amit a felesége parancsol, dolgozza le a napi munkáját, majd hozza haza – lehetőleg a kocsmákat messze elkerülve – a teljes keresetét.
És ha mégsem így alakult a családi idill? Legfeljebb új falvédő került a kockás abroszú asztal fölé: „Fényes a sárgaréz kilincs, kár, hogy a babámnak szíve nincs.”
A falvédőszövegek harmóniáról, idilli hangulatról szóltak – s ezzel szöges ellentétben álltak azzal a szürke valósággal és tisztes szegénységgel, ami a lakást egyébként gyakran uralta. Elsősorban a lakás azon részeire kerültek (konyhába, előszobába), ahol a fal, illetve a lakók ruházata fokozottabban ki volt téve a piszkolódásnak. Oszd be a konyhapénzt, kerüld a pletykát, tisztálkodj rendszeresen – ilyen, már-már mosolyogni való életvezetési tanácsok is a falra kerültek egykor, bár a megvalósításukkal egyesek a mai napig hadilábon állnak…
A falvédőkészítők olykor a politizálástól sem riadtak vissza. A vesztett világháború és a trianoni békediktátum utáni keserű életérzés hangjai tökéletesen egybevágtak a falvédőkre jellemző nosztalgiázó, idealista világszemlélettel. A kérdés csak az: hogy esett a bableves 1938-ban „Az Igazság csillaga felragyogott a Magyar égen, mienk lesz még Magyarország úgy, mint volt régen” felirat tövében?
Mert megérdemlem!
Talán kicsit bugyuták, de igencsak hasznosak voltak a falvédőszövegek. Így vélekednek az evészavarokkal, anorexiával, bulímiával foglalkozó lélekgyógyászok is. A nőknek legalábbis jót tett, hogy a helyüket, szerepüket körbebástyázhatták a százszor olvasott konyhai „bölcsességekkel”. Ugye emlékszünk rá? „Ki az urát szereti, jó ebédet főz neki.” Milyen vidáman főzőcskézhetett az a feleség, akinek nem kellett fölös kilói miatt aggódnia, hiszen ilyen eszményi kép lebegett a szemei előtt: „Sürög-forog a menyecske, pirosra sül a pecsenye.”
Nem lett sem elégedettebb, sem okosabb az a nemzedék, amelyik sutba vágta a falvédőket, s helyette mondjuk a tévé reklámjaiból kölcsönzi az ideáljait. A csitrik agyongörcsölik magukat azon, hogy New York napsütésében és London esőjében is tökéletesen álljon a frizurájuk. Depresszió tör rájuk, ha egy fél kilót híznak, ha narancsbőrös a combjuk, ha nem hosszú és igéző a szempillájuk, s ha másra is vágynak, mint hogy az irodai íróasztaluknál nullkalóriás gyümölcsjoghurtot kanalazzanak. „Mert én megérdemlem!” felkiáltással vásárolgatnak trendi cuccokat és csodaszereket, s végül mégis csalódottan néznek a tükörbe.
A boldog békeidőkben a férfiak is tudták, hogy mihez tartsák magukat. Ma a tévében szereplő fiú csodaautóba pattan, halált megvető bátorsággal vesz fel hitelt, hogy „stipi stop” megvehessen minden földi jót. Aztán faképnél hagyja a barátnőjét, s vígan sörözik a haverjaival. A reklám azt harsogja: „Ráérsz még bebábozódni!”
Őrzök a szekrényemben egy régi, kirojtosodott falvédőt, még a nagymamámtól, amire szorgosan azt hímezték: „Nékem olyan ember kell, ki kocsmába nem jár el. Egye otthon vacsoráját, becsülje meg a családját.”
Egyenjogúság ide vagy oda, egy ilyen férjjel sokan kiegyeznénk.
Mesteri giccsek
Olyan giccses, hogy az már művészi! Erre figyeltek fel a szemfüles képzőművészek, s új életet leheltek a műfajba. Aki azt hiszi, hogy manapság nem íródnak falvédőszövegek, az nagyot téved – ezt üzeni a világnak Pittmann Zsófia, aki eredetileg grafikusnak és festőnek tanult. A konyha falára szegezett bölcsességek azonban már diákkorában lebilincselték, s gyűjteni kezdte a hímzett remekeket. Olyannyira eltöprengett a feliratokon, hogy rájött: maga is falvédőkön szeretné világgá kiáltani mondandóját. No, nem operettdallamok szövegét kölcsönözte, mint hajdan, mikor a Csárdáskirálynő betétdalát varrták a fehér textilre imigyen: „Egy a szívem, egy a párom, boldogságom tőle várom.” Pittmann Zsófia a mai slágerek tömegéből mazsolázott – nem is eredménytelenül.
„Amikor elmentél tőlem, majdnem meghaltam” – a Zorán-dal refrénje díszíti az egyik darabot, s bizony magát a gitáros előadót is rábiggyesztette az egyik falvédőre. A másikon Charlie sora betűzhető: „Jég dupla whiskeyvel”. A harmadikat meg Deák Bill Gyula és az ő – gonddal hímzett – mankója foglalja el, s egy örökbecsű részlet: „Kőbányán születtem, ott is nőttem fel.”
A „falvédőnő” – ugyanis így nevezi magát Pittmann Zsófia – gátakat szakított át. A műfaj, úgy tűnik, halhatatlan. Az egyik – ifjak közt népszerű – darab ezt a címet viseli: „Nagyanyám, Zalai Imréné találkozása David Bowie-val.” Újabb és újabb hajdani szövegeket „modernizálnak” a pihent elmék. Ha dédanyánk azt hímezte ki, hogy „Száz szál piros rózsát küldöttem Tenéked”, akkor mostanság az dívik, hogy „Kettőszáz sms-t küldöttem Tenéked”. Valamikor arra figyelmeztettek: „Gazdaaszszony, légy mindig ébren, hogy az ebéd oda ne égjen!” Ennek mai korra aktualizált változata valahogy így szól: „Gazdaasszony, légy mindig ébren, hogy a pizzafutár ne az ágyban érjen.”
Szijjártó Gabriella
Palágyi Edit
/Forrás: www.szabadfold.hu/


Életre hímezve

2009. szeptember 04. | péntek
Mindez nem jött volna létre, ha nincs egy fővárosba szakadt, 29 éves, diplomás mezőzombori ifjú, Maczó Balázs, a kiállítás kurátora, aki már kollégistaként falvédőt rakott szobája falára, s egyszer majd saját falusi házában is lesz helyük. Ha nincs két olyan megszállott gyűjtő, mint a mezőzombori Sisler Sándorné és a tarcali Janzsó Imréné, akik több száz darabot őriznek otthon komódban, ágyneműtartóban. Ha nincs a szombathelyi, ma a fővárosban élő, Tállyán is gyökeret vert Pittmann Zsófia képzőművész, akinek régi álma, hogy poénból, korhoz illő tartalommal „életre hímezze” a hagyományoshoz megszólalásig hasonló „édesen naiv”, kék-piros színű falvédőket.
Hogy miről szólnak a régi falvédők feliratai? Többnyire készítőik életérzéseiről, értékrendjükről. Álmaikról és vágyaikról: családi béke, szerelem, boldogság, bánat, szívhez szóló slágerszövegek, vallási fohászok.
– A közhit úgy tartja, a műfaj népi eredetű – mondja Maczó Balázs. – Pedig feliratos falvédők először az 1870-es évek német polgári szalonjainak falain jelentek meg szobadíszként. Megteremtői olyan iparművészek voltak, mint Jakob Falke, a bécsi Ipar¬mű¬vészeti Múzeum megalapítója, aki a szerinte giccses, tájképeket utánzó gobelineket akarta száműzni az egyszerű száröltéses munkákkal. Az Osztrák–Magyar Monar¬chiában gyökeret vert műfaj nálunk a múlt század elején a polgári szalonok helyett egyre inkább a munkás- és parasztcsaládok lakásainak falán lett honos. A szobákban ágyak, a konyhákban inkább tűzhelyek felett. Az első világháború idején sokan vallási szövegeket is hímeztek a vászonra. A két háború között fontos téma volt a haza sorsa is. Az ’50-es, ’60-as évek városaiban kamrákba, vécékbe száműzték szinte mindenünnen a falvédőt. Majd amikor vidéken megjelentek a kockaházak, stílbútorok, onnan is eltűntek. Ám a falvédőmesének még sincs vége, hála Pittmann Zsófia poénos mai darabjainak. Néhány a repertoárból! Az aerobikozó Bíró Ica fölött: „Szép asszonynak jobb a főztje.” Egri Jánosnál: „Lehet egy kérdéssel több?” A Mátrix című film hősei, habos fürdőkádban, fején koszorúval Ciccio¬lina, „Egy szál harangvirág” Szécsi Pál¬lal – ezek már újabb korunk közszereplői és közhelyei. A vendégkönyvbe nem véletlenül írták: a rendhagyó kiállításon bizony nosztalgiáztak. Vagyis globális kultúra ide vagy oda, a műfaj sorsa még függőben…
                                                                                                                      Keresztény Gabriella
/Forrás: www.szabadfold.hu./

Pittmann Zsófia kiállításai /forrás: www.elesd.hu /

Önálló kiállítások

2004 Magyar Borok Háza, Budapest
2004 Mammut Bevásárlóközpont, Budapest
2005 Tranzit Art Cafe, Budapest
2005 Platán Könyvtár, Budapest
2006 Sparks Gallery, Budapest
2006 Melkweg, Amsterdam / Hollandia
2007 Művész-kert, Budapest
2008 Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
2008 "Mátyás, a tehetséges" Kesztyűgyár, Budapest
2009 Pertu 8. - Klara Bockayova-val Érsekújvári Művészeti Galéria Nove Zamky, Szlovákia
2009 Pertu 8. - Klara Bockayova-val Mirbach Palota Bratislava. Szlovákia
2006 HOP Gallery, Tallinn / Észtország
Csoportos kiállítások
1984-85 Középeurópai Művésztelep, Tokaj
1989      Nemzetközi Művésztelep, Kaposvár
1990-91 Nemzetközi Művésztelep, Barcs
1993      Yazakademi Genius, Kayaköy, Törökország
1994      I.Heykel Semposiyon, Cesme, Törökország
1997      Nemzetközi Művésztelep, Barcs
1998      II.Heykel Semposiyon, Cesme, Törökország
2000      Nemzetközi Művésztelep, Barcs
2002-04 Közép-Európai Művésztelep, Maillot Kastély, Tállya
2006      Élesdi Művésztelep, Fecske utcai Műterem, Élesd
2006      Szív-Ügyek, MűvészetMalom, Szentendre
2006      Red Bull Millenáris Park, Budapest
2006      In memoriam 1956 Flesch Károly Kultúrális Központ, Mosonmagyaróvár
2006      Homage to the 1956 Hungarian Revolution Európai Parlament, Strasbourg
2006      Gyermek-Játék Gödöllői Királyi Kastély
2007      A kép közvetlensége- 10 éves az Élesdi Művésztelep Ernst Múzeum, Budapest
2007      Premier Duna Galéria, Budapest
2007      Gyermek-Játék Alföldi Galéria, Hódmezővásárhely
2007      PlayArt Vízivárosi Galéria, Budapest
2007      Offene Tür in Künstlerhaus Salzburg, Ausztria
2007      XI.Élesdi Művésztelep Műterem, Élesd, Románia
2007      Élesdi Művésztelep Nagy Gyula Galéria, Várpalota
2007      XI.Élesdi Művésztelep B55 Kortárs Galéria, Budapest
2007      Pécsi Művészeti Szakközépiskola 50 éves Jubileumi Kiállítása Pécsi Galéria, Pécs
2008      Tizenegyes Szombathelyi Képtár, Szombathely
2008      Tetszőleges lényeg - a táj 2000 után Szombathelyi Képtár, Szombathely
2008      XII.Élesdi Művésztelep Műterem, Élesd, Románia
2008      Az ötödik évszak B55 Kortárs Galéria, Budapest
2009      PlayArt II. Vízivárosi Galéria, Budapest
2009      Humor által élesen Móra Ferenc Múzeum, Szeged
2006 In memoriam 1956, Flesch Károly Kulturális Központ, Mosonmagyaróvár; Homage to the 1956 Hungarian Revolution, Európa Parlament, Strasbourg; Gyermek-Játék, Gödöllői Királyi Kastély
2007 A kép közvetlensége - 10 éves az Élesdi Művésztelep, Ernst Múzeum, Budapest

Pittmann Zsófi hímzett falvédői:



Nézz le rám, óh Istenem...


   Forrás: www.hg.hu

Love me Tender




Jég dupla whiskyvel

Forrás: www.harmonet.hu

Emeljétek fel szíveteket!



Kőbányán születtem, ott is nőttem fel


  Forrás: www.metrom.hu



   Forrás: www.kultura.hu

Amikor elmentél tőlem, majdnem meghaltam


files/kepillusztracio/kingkong.jpg