A fehér vászonra kék és piros fonállal kivarrt feliratos falvédők divatja a 19. század második felétől hódított. A német nyelvterület közvetítésével először a polgári, majd a városi munkás otthonok, s a 20. század elejére a paraszti háztartások konyháinak is közkedvelt dísze lett.
Elsődleges funkciója szerint a meszelt falat volt hivatott a konyha kritikus részein védeni, elterjedése során mindinkább díszítő szerepe vált hangsúlyossá. Köszönhette ezt a rajtuk tetszelgő, szöveg-szalagok közé foglalt, romantikus, olykor idilli kivarrt képeknek, csendéleteknek.
Az autentikus alkotásokat kiszorító, előnyomott mintákra hímzett textilek a legváltozatosabb képi és szöveges megfogalmazásokban hirdettek intelmeket, beszéltek a dolgos, tiszta háziasszonyról, a hűséges férj erényeiről. Érzelmekről, szerelemről, honvágyról árulkodtak, általános igazságokat hirdettek, történelmi eseményekre emlékeztettek. Szövegeiket sokszor német testvéreitől közvetlenül vették át, de hamar "felcsendültek" rajtuk a magyar nóták közismert sorai, sokat dúdolt slágerek, sanzonszövegek, népszínművek szövegrészletei. Falvédőfelirat lettek a hivatásos művészeti alkotások, folklórszövegek, nem egyszer a Biblia kiragadott idézetei is. Eredetük sokszor kibogozhatatlan.
A néprajzi érdeklődés határmezsgyéjén mozgó - valljuk be, sokszor giccses - falvédők sokáig nem kaptak helyet a múzeumokban. A konyhai textíliák e különös fajának akkor kegyelmeztek meg a kutatók, mikor belátták, mennyire kifejezően tükröződik rajtuk a régi korok már alig tűrt kötöttségeiből való szabadulás óhaja, egy jobb, polgárosultabb életmód utáni vágy.
A Móra Ferenc Múzeum néprajzi gyűjteménye korántsem dicsekedhet megszámlálhatatlanul sok feliratos falvédővel, de a műfaj legjellemzőbb típusait reprezentálni tudja. Közülük kiemelésre méltó ez az alsóvárosi paraszti hajlékból nemrég bekerült darab. Különlegességét a maga műfajában - még a történelmi eseményeket megjelenítő darabok között is - igen ritka ábrázolás adja. A két világháború közötti irredenta kultusz trianon-szimbólumai számtalan formában jelentek meg nyomdai termékeken, köztéri alkotásokon, de ritkán érhető tetten a paraszti világ használati- és dísztárgyain. Az ily módon is becses darabon a falvédők készítésének hagyományos technikájával a vesztett háború és a békediktátum utáni keserű életérzés hangjai szólalnak meg ismerős rigmusokkal, jelképekkel. Ez a darab - egykori használója szerint - a '40-es években készült és egészen 2002-ig, a múzeumba adásig védte az alsóvárosi konyha falát.
További információk:
Móra Ferenc Múzeum - Csongrád Megyei Önkormányzat Múzeuma
„Egyszerüen de jól élünk/ senkivel se cserélünk” hirdette a tisztes élet dicséretét a nagyszüleim konyhája falán függő falvédő. Hasonló, egyszerű rigmusokba formált életbölcsességeket vagy humoros szöveget bizonyára sokan fel tudunk idézni, bár eredeti helyén, funkciójában manapság már csak elvétve látni. Könnyen sorolhatnánk tehát a falvédőt az elfeledett tárgyak közé – de vajon tényleg annak számít?
A feliratos falvédő valahol félúton helyezkedik el a barokk falikárpitok és a hetvenes évek egész falat betöltő, vízeséseket ábrázoló tapétái között. Eredete valóban a polgári otthonok nagy műgonddal hímzett falikárpitjáig nyúlik vissza. Ezeket a fal díszítésére, illetve a pad mögé helyezve, a fal védelmére alkalmazták. A polgári kultúra számos más eleméhez hasonlóan ez a szokás szivárgott át a paraszti otthonokba is, ahol szintén a fal védelmére kezdték használni, érthető módon leginkább a konyhában. Főként a 19. század második felétől, a sütéskor keletkező füst kivezetésével tisztább levegőjűvé vált konyhában kapott értelmet a meszelt fal fehérségét a fröccsenő zsíroktól és egyéb matériáktól megóvó falvédő. Kezdetekben egyszerű drapéria vagy deszkalap töltötte be ezt a funkciót, majd amikor a Monarchia polgári lakásaiban iparművészeti ösztönzésre elterjedt a feliratos falvédő, hamar a magyarországi polgári, majd munkás- és parasztotthonokban is feltűnt lakberendezési tárgyként.
A falvédő felépítése általában egy sémát követett: bájos esetlenségében kissé a gyermekrajzokra emlékeztető, idealisztikus életkép, amely szerelmespárt vagy a konyhában tüsténkedő háziasszonyt ábrázolt, virágornamentikával övezve. Középen vagy a rajzot keretezve kapott helyet a versbe szedett, nemegyszer helyesírási hibákkal tűzdelt, egyszerű rímpárokkal dolgozó szöveg. A versikék gyakorta nép- és műdalokból, a Bibliából, illetve a német eredeti átfordításából származnak, tartalmukat tekintve életbölcsességeket, intelmeket hordoznak, illetve érzelmes vagy humoros töltettel bírnak. Szólhatnak szerelemről, hűségről, honvágyról, a házi tűzhely fontosságáról. A fehér textilt kék vagy piros fonállal varrták ki, szár- vagy keresztöltéssel. A takaros konyhában, gazdagon terített asztal mellett sürgölődő háziasszony távoli leszármazottja a németalföldi életképeknek, amelyek szintén a szerény jólétet dicsőítették, egyszersmind magára a helyiségre is reflektáltak.
Kedves témáinak, érzelmes-humoros szövegeinek köszönhetően a falvédő eredeti szerepét csakhamar egy másik váltotta fel: a konyha díszévé lett. A háziasszonyok nagy gonddal hímezték ki a piacon kapható, kék festékkel előrajzolt textíliát, amely aztán a ház központi helyiségében hirdette készítője kézügyességét és otthonteremtő törekvéseit. Az előrajzot gyakran helyi íróasszonyok készítették – a mára tényleg elfeledettnek számító munka Parti Nagy Lajosnak köszönhetően került ismét a köztudatba, aki novellájában, majd az abból készült, Csákányi Eszterre írt „Hét nő” című darabjában állít neki emléket.
A falvédő az 1960-as évekig örvendett népszerűségnek, ekkor kezdték kiszorítani a színes nyomású papírlapok, majd az ételfotókat ábrázoló csempematricák. Ezek a dekoratív funkciót őrizték meg, és témájukban ugyanúgy az őket őrző helyiségre, a konyhára reflektáltak, az eltérő technika révén azonban elveszett a textil organikus voltából fakadó melegséget, otthonosságot sugalló jellege.
A feliratos falvédő azóta sem vált újra népszerűvé. Azonban egy érdekes fordulat révén ismét köztudatba került: egy fiatal iparművész, Pittmann Zsófia felfedezte magának, és ugyanazt az aprólékos technikát alkalmazva játszik el a műfaj sajátosságaival. Az általa készített darabok arra a kérdésre adnak választ, hogy ma milyen szövegek, témák kerülnének ezekre a lakberendezési tárgyakra. Ahogy régen is az adott közösség normái, vágyai kerültek rájuk, úgy a ma emberéréről is kiállítható egyfajta szociológiai látlelet: a ma embere nem nótából merít, hanem Zorántól, nem népszínművekből, hanem Bond-filmekből, nem angyalkákat látna a falán, hanem Zámbó Jimmyt. Kedves, humoros, a mai popkultúrához megértő szeretettel forduló művek születtek meg az iparművész kezei között. Sőt, az Ikea is felfigyelt rá, így a cég magyarországi tartózkodásának 15. évfordulójára is hímzett egy darabot. A magyar esszenciát vizuálisan egy másik multi, a McDonald’s is a falvédőben látta jónak megragadni, amikor a kétes sikerű ’Magyaros Ízeit’ reklámozta. Így kerülhetett az ezredforduló után az ódivatúnak vélt, elfeledett műfaj citylightokra és bannerekre.
A falvédő bája kortalan naivitásában rejlik, és ítéljék bár sokszor édeskésnek, sőt giccsesnek, a hozzá kötődő érzelmi töltet miatt mégis szeretjük. Valahogy úgy van ez, mint Kosztolányi írja: „Kopog- kopog a rossz, vidéki valcer/ és fáj és mély, mint egy Chopin-keringő.”
A cikk képeit az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény "Mit takar a falvédő?" című kiállításáról Maczó Balázs, illetve saját munkáiról Pittmann Zsófi bocsátotta rendelkezésünkre - köszönjük!
Makó - Egy letűnt kor olykor kedves, máskor giccsbe hajló, de mindenképp jellegzetes emlékei a hímzett falvédők, amelyekből most mintegy félszáz darab látható a makói Hagymaházban.
Hírlevél feliratkozás
Nagy részüket gyűjtötték a makói nyugdíjasklubok asszonyai, de van köztük jó néhány olyan is, amelyet maguk hímeztek – árulta el lapunknak egyikük, Ferenczi Józsefné.
Az egykor főként a sparhelt, az asztal vagy a lavór fölötti falat díszítő kézimunkaremekeket nézegetve, olvasgatva olyan, kissé megmosolyogtató, de azért tanulságos mondatokkal találkozhat az ember, mint például „Szép asszonynak jobb a főztje!", vagy „Konyhapénz legyen elég, mindig finom lesz az ebéd!". Vannak aztán hazafias vagy régi nóták, operettek egy-egy sorát idéző darabok is, de némelyik a humort sem nélkülözi. „Férjecském, ha itthon nem maradsz, legközelebb helyettest találhatsz!" – figyelmezteti az egyik ilyen a ház urát.
Bódi Sándorné, Ferenczi Józsefné és Baráth Józsefné az egyik műremekkel.
A szerző felvétele
A Hagymaházban október 22-éig látható falvédők némelyike már 70–80 éves. Ferenczi Józsefné azt mondta, az újabbak napjainkban ugyanúgy készülnek, mint amiket még nagyanyáiknál láttak: hosszú, unalmas, főként téli estéken. Egy-egy darab kihímzése a mintázat bonyolultságától függően egytől akár két-három hónapig is eltarthat. Nála természetesen otthon, a konyhában is van – árulta el.
Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Muzeális Gyűjteménye (Mezőberény)
2009.05.01.-2009.05.31.
Nagyanyáink öröksége - A feliratos falvédők világa
Részlet a kiállításból
A kiállított feliratos falvédők között a legkorábbiakat az 1900-as évek elején, a legkésőbbieket a '70-es, '80-as évek végén hímezték. A több mint 120 db falvédőn keresztül végigkísérhetjük a mögöttünk hagyott XX. század történetét e sajátos lakáskultúrát reprezentáló textíliákon keresztül. A különböző időszakban készült falvédők magukon viselik az egyes korszakok ízlésvilágának és a feliratok témájának változásait.
A két helyszínen bemutatott gazdag textilanyag, mezőberényi, békési és köröstarcsai lányok és asszonyok - akik életkörülményeik minden nehézsége ellenére a környezetük szebbé tételére törekedtek- szorgalmát és keze munkáját dicsérik.
További információk:
Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Muzeális Gyűjteménye
5650 - Mezőberény
Fő út 1-3.
Nyitva tartás: K-P 10-12, 14-16
Minden páratlan hét szombatján: 10-12, 14-16
2005.04.06. - 2005.05.04.
Hímzett falvédők a múzeum gyűjteményéből
Falvédő
A falvédő eredetileg falra függesztett lepel vagy deszkalap, mely a fal védelmére, illetve az ágynemű megóvására szolgált. A kiállítás a XX. század elejétől az 1970-es évekig készült konyhai textil falvédőket mutatja be, melyeket száröltéssel, ritkábban keresztöltéssel gyolcs alapra hímeztek. Mintázatuk bolti előrajzolású, mely változatos, idillikus polgári vagy paraszti életképeket jelenít meg. Nagy részükön verses felirat található.
Az 1960-as évektől használatuk fokozatosan kiszorult, szerepüket színes nyomású papírlapok, majd csempeberakás váltotta fel.
További információk:
Kiss Pál Múzeum
5350 - Tiszafüred
Tariczky sétány 6.
Nyitva tartás: K-Szo 9-12, 13-17
A múzeum 2009. december 15-től - 2010. január 17-ig zárva tart!
Falvédők üzenetei - kiállítás a Georgikon Majormúzeumban
„Messze jártam, másutt is volt dolgom, de a szívem csak azt súgja: jobb otthon!” Az idézet, sok hasonló rigmus közt azon falvédők egyikén olvasható, amelyekből a keszthelyi Georgikon Majormúzeumban nyílt kiállítás szombaton délután.
2010. november. 13. szombat| Szerző: Horányi Árpád
A néprajzi tárlat egy zalai házaspár: Török Károly és felesége gyűjteményéből való válogatással készült. A látnivalók felidézik, hogy hajdan milyen kultuszuk volt a feliratos falvédőknek. Nem csak a lakás díszítéseként funkcionáltak, hanem a ház jelmondatát is hordozták, rendszerint a falusi otthonok konyháiban.
A hímzett, festett kézimunkák szövege a harmonikus élet kívánalmait fogalmazta meg, nagyon sokféleképpen. Nem véletlen, hogy ezeket a falvédőket a konyhában helyezték el: családi tűzhely szimbolikus képét is adva. Akadnak ma is emlegetett tréfás megfogalmazások is: „Ha jösztök lesztek Ha hoztok esztek”. Még egy jellegzetes példa olyan helyről, ahol a spórnál eladó lány is sürgött-forgott: „Az Isten csak arra kérem, józan férjet adjon nékem!”
A gyűjteménytulajdonos házaspár Fotó: Horányi Árpád
A kiállítás több fotóval is kiegészül, amik a konyhabeli életet, munkálat idézik meg. A néprajzi tárlatnak a tágabb környezetet illetően is ideális helyet ad a falusi és cselédéletet idéző majormúzeumi miliő. A megnyitó eseményen házigazdaként dr. Szabóné Lázár Ibolya, a múzeum vezetője mondott köszöntőt, a látnivalókat dr. Tátrai Zsuzsanna, az MTA Néprajzi Kutatóintézetének főmunkatársa ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.
A tárlat december közepéig látogatható, mintegy 70 munka tekinthető meg.
Feliratos falvédők és könyvbemutató a Tarisznyás Márton Múzeumban [23.9.2010]
A Feliratos falvédők című kiállítás
A dr. Madaras Sándor gyűjteményéből készült Feliratos falvédők című kiállítást tekintheti meg a látogató a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban, ahol felidézik a régi idők hangulatát is a korhűen berendezett lakrésszel. A kiállítás megnyitóját szeptember 29-én, 18 órakor tartják, a tárlatot Vajda András néprajzkutató mutatja be.
nyomtatás | 
Küldés e-mailben | A+ | A- | Megosztom
Hozzászólok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése